Az EPH hálózat kiépítése gázszerelő munkák MEO átadásához EPH (Egyen Potenciálra Hozás) Érintésvédelmi szempontok szerint
Hazai gáz szolgáltatók úgynevezett EPH nyilatkozat meglétéhez kötik az új és régi gáz bekötéseket, üzembe helyezéseket.Tehát a gáz hálózatra csatlakozás elő feltétele, hogy nem csak gáz üzembiztonság, hanem villamos biztonság szempontjából is megfelelően kialakított hálózat kerüljön gáz nyomás alá, azaz üzembe.
Az EPH vizsgálat célja, hogy elektromos szempontból vizsgálja meg a kérdéses berendezés, épületrész, illetve ezek cső és erősáramú hálózatát.
Alap esetben a fő szempontok a következők:
- Mért és méretlen gázcső összekötése elektromosan megfelelő vezetővel.
- PE-N vezető szétválasztási pontjánál (általában a lakás kis elosztója) a PE sínre érkező EPH gerincvezető bekötése megfelelő (álalában 4 mm2 Cu flexibilis zöld-sárga vezető ) módon.
- EPH csomópont ( többnyire a gáz cirkó alatt ) kialakítási helyére beérkező összes csővezeték.
Természetesen minden helyszín és berendezés más-más kialakítást igényelnek.
Ezért is javasoljuk elektromos szakember bevonását.
Ha például egy lakóházban testzárlat lép fel és a védővezeték felé áram folyik és ekkor éppen fogjuk a vasalót vagy, egy villanytűzhely fémes részét, közben a másik kezünkkel vagy testünkkel hozzáérünk a vízcsőhálózathoz vagy fűtéscsőhöz, áramütést kaphatunk.
Miért van ez?
A megérintett vízcső -áramot nem vezetve lényegében a talaj valamely pontjának potenciálján van, ugyanakkor a másik kézzel érintett villamos készülék teste a védővezető potenciálján van.
Ezek ugyan a földszinten egymással fémesen össze vannak kötve, de mivel a védővezetőn igen jelentős földzárlati áram folyik, a védővezetőn számottevő feszültségesés van, s a balesetes lényegében ezt a feszültségesést hidalja át.
Ez a feszültségesés a szokásos 400/230 V-ós hálózat esetén is 100 V nagyságrendű lehet, tehát semmiképpen nem elhanyagolható.
Ha a villamos készülék testét a vele egyidejűen érinthető minden egyéb fémszerkezettel rövid úton fémvezetővel összekötik, akkor a két rész között gyakorlatilag nem léphet fel érintési feszültség.
Ez az egyénpotenciálra hozás célja és elve.
Az egyénpotenciálra hozó (EPH) vezeték általában nem azonos az érintésvédelmi védővezetővel.
Nem célja a testzárlati áram növelése, s ezzel az érintésvédelmi kikapcsolás gyorsítása vagy üzembiztossátétele, csupánpotenciálkiegyenlítés.
A potenciálkiegyenlítő vezetéken nem, vagy legalábbis nem szükségszerűen, lép fel a nagy áramerősség.
Az érintésvédelem mindig a villamos készülékek, ill. berendezések tartozéka, ezért az érintésvédelmi védővezető mindig villamos készülékek, berendezések testéhez csatlakozik.
Ezzel szemben az egyénpotenciálra hozás elsősorban a környezetben érinthető, nem villamos célú, villamosan vezető anyagú (főként fém) részek érintésének veszélyét kívánja csökkenteni, ezért az EPH vezetőnek legalább az egyik vége nem villamos berendezéshez csatlakozik.
Mely vezetőrészeket kell, vagy célszerű, az EPH hálózatba bekötni?
Csak azokat, amelyek valamilyen másutt levő potenciált hozhatnak az érintési helyre.
Teljesen felesleges (sőt kifejezetten káros) pl. egy faajtó kilincsét EPH vezetékkel összekötni, hiszen ez a kilincs a bekötés nélkül, kis kiterjedése folytán, sehonnan se hozhatna más potenciált.
Elsősorban a szándékosan vagy elhelyezési adottságaikból következően földelt, ill. Földeltnek tekinthető fémszerkezeteket (csövek, épületszerkezetek stb.) kell bevonni az EPH hálózatba.De be kell vonni minden olyan, nagy kiterjedésű, vezetőanyagú szerkezetet is, amely nincs ugyan földelve, de távolabbról (az egyidejű érinthetőség távolságánál messzebbről) valamilyen, akár föld, akár hibapotenciált vezethet ide.